a történet folytatódik….

2011 június 21. | Szerző: |

Valahogy napról, napra minden
változik. Még az érzéseim is, látszik, hogy nem vagyok mostanában valami
stabil. A legutóbbi fiú, akiről írtam, hát nem jött össze. Sajnáltam nagyon, de
elfogadtam, hogy nem kellek neki. Közben megismertem egy másikat. Annyira
kedves, aranyos, törődő, odafigyelő, és hát másban is igen csak jó…. Szóval
ilyen jó, még sosem volt. Csak egy hiba van, nem érzem azt a tüzet,
szenvedélyt, amit kellene ahhoz, hogy komolyan vegyem a vele lévő kapcsolatot.
Mondtam is neki, hogy ez nekem nem megy, de kitartó, és azt mondja, hogy ő
akkor is megpróbálja elnyerni a szívemet. Na most mondjátok meg…… az igazsághoz
az is hozzátartozik, hogy akit annyira el akartam felejteni, azt nem tudom.
Amióta vele beszéltem már eltelt majdnem 2 hónap, és sem egy levél, semmi.
Aztán történt, hogy múlt hétvégén elmentem barátnőmmel szórakozni kicsit. Na és
ott volt ő, köszönt, de ennyi volt. Láttam, hogy egész este keresett a
szemével, de nem jött volna oda, meg semmi…. Majd később gondoltam, megnézem,
éppen merre van. Egy másik hölggyel ismerkedett éppen… de jó volt, legalább
láttam. Na és eltelt egy hét, és írt nekem. Majd másnap megkérdezte, hogy
ráérek e, nem e találkozunk, és találkoztunk is, ismét sétáltunk egy jó nagyot,
meg a fél éjszakát együtt töltöttük anélkül, hogy bármi történt volna köztünk.
Jó volt nagyon. Azt hittem hátha majd most valami lesz, hát nem lett. Tegnap
ismét beszéltünk, de semmi. Szeretném megtudni végre, hogy lehetséges e, hogy
valaha is lesz e közöttünk bármi más azon kívül hogy 3 havonta megejtünk egy
tartalmas beszélgetést személyesen. Az a baj, hogy én túlságosan is szeretném,
és annak a másik fiúnak nem tudok esélyt adni, amíg a saját fejemben össze nem
áll egy kép. Most itt van egy olyan pasi, aki még lehet a csillagot is lehozná
nekem az égről, viszont az érzéseim nem kölcsönösek, a másik oldalt, meg egy
számomra olyan vonzó személy, akitől egyszerűen nem tudok szabadulni. Én nem
akarok megbántani senkit sem. Lehet, meg kellene mondanom a másik fiúnak, hogy
bármennyire is szeretnék én is találkozni még vele, inkább ne találkozzunk, nem
akarok sebet ejteni rajta, nem érdemli meg. Jobbat érdemel nálam úgy érzem.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!