Változnak az idők

2012 július 20. | Szerző: Szösz-mösz |

Érdekes…. ha belegondolok, hogy tavaly ilyenkor hogyan teltek a napjaim, milyen volt az életem, hát teljesen más, igen csak megváltozott minden! Szerintem még nem is fogtam fel az egészet! Ki mondhatja el magáról manapság, hogy egészséges, van munkája, és nem magányos?! Én igen! Egy éve ilyenkor se munka, se pasi, csak némi kaland szerepelt a listámon! Természetesen az is jó volt, tanulságos, meg tapasztalatokat is szereztem, de a mostanit már nem cserélném el semmire és senkire! Épp a minap beszélgettem egy barátommal arról, hogy ha felajánlanának egy sokkal többet fizető munkát otthagynám e a régit! A válasz egyértelmű: ez az a munka, amit szerettem volna, bármikor menni kell nem okoz problémát, a kollégáimmal jól megvagyok, és a fizetés is tűrhető. Szerintem nem kell ettől több! Vannak mellettem ismerősök, haverok, barátok, akikre számíthatok!

Az egészségemmel is voltak már idén is problémáim, de szerencsére a pozitív hozzáállásnak és a lelki támogatásnak köszönhetően minden rendbejött. Na és hát itt az a férfi, akit türelmetlenül vártam, és úgy gondoltam lehet ő lesz az igazi! Bár úgy tűnt minden reményem szertefoszlott, de csak visszatért! Már kezdtem feladni a reményt, hogy tényleg az enyém lehet! Habár hivatalosan nem vagyunk egy pár, de már is több figyelmet és törődést kaptam, mint bármelyik kapcsolatomban, ahol valóban magaménak tudhattam a másik felet! Gyötörtem sokat magamat egyébként azon, hogy ha ennyire jól megvagyunk, miért nem akarja kimondani, hogy a barátnője vagyok, ilyesmin agyalok, hol ott teljesen boldog vagyok, mert 100 %ig megbízok benne, olyan dolgokat is elmondtam neki, amit senkinek sem, ő is megosztotta velem féltett titkait. Többet találkozok vele, mint a volt kedveseimmel. Akkor is mellettem volt, amikor más lehet elhagyott volna. Soha nem mondaná ki amit érez, ezt tudom, de minek is mondaná, amikor apró jelekkel, gesztusokkal elárulja azokat! Nem nyaggat semmiért, nem követelőző, nem bosszantó, nem szemrehányó! Kedves, odaadó, ránézek és el tudnék olvadni, és ő az egyedüli férfi, akitől tényleg nem sajnálok semmit sem, mindenemet odaadnám neki!! Egyáltalán nem túlzok, amikor azt mondom, hogy igen, ő a tökéletlenségeivel együtt is tökéletes férfi! Egy kapcsolat nem lesz több attól, nem fogja egymást szeretni két pár, mert azt mondják, igen, te az enyém vagy! Én tényleg boldog vagyok!! Azt szeretném, ha mellettem ő is boldog lenne !!!!!